Michael Douglas

Michael (Kirk) Douglas karrierje jó példa arra, hogyan lehetséges meghaladni a szülők hírnevét. Édesapja, Kirk Douglas ugyanis híres filmcsillag volt az ’50-es, ’60-as években. Diana Douglas, leánykori nevén Dill, pedig brit színésznő volt. Kettőjük házassága csak nyolc évig tartott, de Michael bevallása szerint ez nem viselte meg gyermekkorát, ugyanis szülei békében váltak el, és a nyarakat hosszú éveken át mindig apjával tölthette. Anyja később újraházasodott Connecticutban. Michael itt nőt fel, és itt végezte el a Choate Rosemary Hall Boy’s iskolát. Ezután Kaliforniába a Santa Barbarai Egyetemen tanult drámát, ahol Dany DeVito szobatársa volt. Kettejük közt szoros barátság alakult ki, és számos filmben dolgoztak együtt.

Michael apja segített fiának kiépíteni a szükséges kapcsolatokat a filmes világban, mindezt annak ellenére, hogy korábban nem támogatta őt a filmes pályán. Néhány jelentéktelen mellékszerep után első említésre méltő alakítását a Hail, Hero! (1969) című filmben nyújtotta. Az itt nyújtott teljesítményéért Golden Globe díjra jelölték. A szintén háborúellenes, hippi közegben játszódó Lepergetett élet (1971) című filmben apjával dolgozott együtt. Ez után is sikerült szerepet kapnia olyan filmekben, mint a Napoleon és Samantha (1972), When Michael Calls (1972).

A színészkedés mellett Michael kipróbálta magát producerként is. Apja volt Ken Kasey Száll a kakukk fészkére című regényének jogutódja. Michael hosszas kérlelés után végül lehetőséget kapott egy nagyobb projekt realizálásához, és egy örök klasszikust vitt a vászonra nem kisebb színészekkel, mint Dany Devito, Christopher Lloyd vagy Jack Nicholson. Michael Douglas a Száll a kakukk fészkére (1975) című film producereként Oscar-díjat kapott.

Michael Douglas viszont jobban érezte magát a kamerák előtt, és vissza is tért a vászonra olyan filmekben, mint a Kóma (1978) vagy a Kína szindróma (1979). A nyolcvanas évektől aztán több filmben is DeVito oldalán tűnt fel: A smaragd románca (1984), A Nílus gyöngye (1985), A rózsák háborúja (1989). Ez idő tájt sikerült bezsebelnie egy újabb Oscar-díjat és egy Golden Globe-díjat is a Tőzsdecápák (1987) című klasszikusban nyújtott alakításáért. A nyolcvanas évek végére ő volt az egyik legjobban fizetett hollywoodi filmcsillag. Emellett nem hagyott fel a filmgyártási karrierjével sem, 1988-ban megalapította a Stonebridge Entertrainment Inc. stúdiót, mellyel több filmet is készített.

Michael Douglasről a bulvársajtó azt híresztelte, hogy óriási szexuális étvággyal rendelkezik, melyre Diana Douglastől való válása adott okot, ugyanis 23 év házas élet után a hölgy arra hivatkozott, hogy Michael mániákusan követeli az együttléteket. Ezt a képet több híres filmje is alátámaszthatja: Végzetes vonzerő (1987), Elemi ösztön (1992) , a Zaklatás (1994). A válása után Catherine Zeta-Jonest, a tőle 25 évvel fiatalabb brit színésznőt vette feleségül.

Douglas komoly, tekintélyt sugárzó szerepekben is megállta a helyét olyan filmekben, mint a Szerelem a Fehér Házban (1995), a Traffic (2000) vagy a Tőzsdecápák: A pénz nem alszik (2010). Emellett könnyedebb vígjátékokban is feltűnt: Ne szólj száj! (2001), Apósok akcióban (2003), Én, a nő és plusz egy fő (2006).Michael Douglas két Oscar-, és három Golden Globe-díj, valamint számos további filmes díj tulajdonosa.